A Fény ( Hogyan legyél különleges )

• Ezt az írást Kondor Viktóriától kaptam és elhoztam Nektek is!
  Nagy nagy köszönöet érte Viki-nek!

  
  

  

  "Hoztam ma egy kedves történetet, ami ugyanúgy szól rólam, mint bármelyik olvasójáról, ugyanúgy szól nekem, mint Nektek kedves Titoktudók. Biztosan jól esik egy kis melegség és rezgésszint emelő léleksimogató ebben a szomorkás időben.
  Kívánom, hogy mindannyian ragyogjátok be fényetekkel a környező embereket és helyeket. Bennetek is ott a fény, csak ragyogjatok, szeressetek és éljetek!
  
  Egyszer volt hol nem volt, az időtlenségen túl, volt egy kicsi lélek, aki ezt mondta Istennek,
  
  - Tudom ám, hogy ki vagyok én! -
  - Ez csodálatos!" Ki vagy?" - kérdezte Isten
  - Én vagyok a Fény! - kiáltotta a Kicsi Lélek
  
  Isten szélesen mosolygott.
  - Nagyon helyes! - kiáltott fel. - Te vagy a Fény!
  A kicsi lélek nagyon boldog volt, hogy rájött arra, amit a Királyságban már az összes lélek tudott.
  -Pompás! - mondta - Ez igazán király!
  De hamarosan, ez már kevésnek bizonyult. A Kicsi Lélek izgatott lett, és most már az akart lenni, aki valójában volt. Így visszament Istenhez (ami nem rossz ötlet mindazoknak a lelkeknek, akik szükségét érzik, hogy valódi önmaguk legyenek) és azt mondta:
  - Szia, Isten! Most, hogy tudom, Ki Vagyok, vajon jó nekem, hogy az vagyok?
  - Arra gondolsz, hogy az akarsz lenni, Aki Valójában Vagy? - kérdezte Isten.
  - Igen, válaszolta a Kicsi Lélek, egy dolog tudni, hogy Ki Vagyok, és egy másik dolog teljes valójában az lenni.
  Szeretném érezni, milyen Fénynek lenni!
  - De te már Fény vagy - válaszolta mosolyogva Isten.
  
  - Igen, de meg akarom érteni milyen érzés! - kiáltotta a Kicsi Lélek.
  
  - Jó! Válaszolta kuncogva Isten. - feltételezem, tudnom kellett volna. Te mindig a kalandvágyók közül való voltál.
  
  Aztán Isten arckifejezése megváltozott:
  - Van itt egy dolog.
  - Mi? - kérdezte a Kicsi Lélek.
  - Igen, nincs itt semmi más csak Fény. Látod, én csak azt teremtettem, aki te vagy; és így nem könnyű feladat megtapasztalni, Ki Vagy Valójában, amíg nincs itt semmi más, ami nem te vagy.
  - Huh? - válaszolta a Kicsi Lélek, aki most egy kicsit összezavarodott.
  - Gondold csak el - mondta Isten. Olyan vagy, mint a Nap Sugara. Ó, ahol te vagy, ott minden rendben van. Mint milliónyi és milliárdnyi gyertyaláng együtt alkotjátok a Napot. Nélkületek, a Nap nem lehetne a Nap. Sőt, Napnak lenni a gyertyalángjai nélkül - ez egyáltalán nem az a Nap lenne; nem ragyogna olyan fényesen.
  Mégis, hogyan ismerd meg magad, mint Fény, mikor a Fény között vagy? Ez a kérdés.
  - Rendben, tért magához a Kicsi Lélek, - Te vagy Isten.
  Találj ki valamit!
  Megint elmosolyodott Isten.
  
  - Már megvan - mondta. Mivel nem tudod látni magad, mint Fény mikor a Fényben vagy, körülveszünk téged sötétséggel.
  
  - Mi az a sötétség? - kérdezte a Kicsi Lélek.
  
  - Ez az, ami nem te vagy! - válaszolta Isten.
  - Félni fogok a sötétségtől? - kiáltotta a Kicsi Lélek.
  - Csak ha azt választod. - válaszolta Isten. Nincs ott semmi, amitől igazán félni kellene, hacsak el nem határozod, hogy van. Látod, az egészet mi találjuk ki. Csak színlelünk.
  
  - Ó mondta a Kicsi Lélek, és már jobban érezte magát.
  Aztán Isten elmagyarázta, azért hogy valamit is meg tudjunk tapasztalni, pontosan az ellentéte fog elénk tárulni. Ez egy óriási ajándék - mondta Isten, mert e nélkül nem tudhatnád meg, milyen bármi más.
  Nem ismerheted a Meleget a Hideg nélkül, a Fentet a Lent nélkül, a Gyorsat a Lassú nélkül. Nem tudhatod mi az a Bal a Jobb nélkül, az Itt az Ott nélkül, a Most állapotát a Később nélkül.
  Így tehát, foglalta össze Isten, mikor körülvesz a sötétség, ne rázd az öklödet, ne emeld fel a hangodat, és ne átkozd a sötétséget. Inkább légy a Fény a sötétségben, és ne légy dühös érte. Aztán, tudni fogod Ki Vagy Valójában, és mások szintén tudni fogják. Engedd, hogy a Fényed ragyogjon, ebből mindenki tudni fogja, milyen különleges vagy!
  - Úgy érted, az rendben van, hogy a többiek láthatják, mennyire különleges vagyok?
  - Természetesen. - kuncogott Isten. Nagyon jól van! De emlékezz, a különleges nem azt jelenti, hogy "jobb".
  Mindenki különleges, mindenki a saját módján! Azért ezt sokan elfelejtették. Csak akkor fogják megérteni, hogy jó különlegesnek lenni, amikor látják, hogy neked, jó különlegesnek lenni.
  - Remek! - mondta a Kicsi Lélek, mókásan táncolt, szökdécselt, nevetett és ugrált. Olyan különleges lehetek, amilyen csak akarok!
  - Igen, és elkezdheted már most rögtön. - mondta Isten, aki táncolt, ugrált és együtt nevetett a Kicsi Lélekkel.
  - Miben akarsz különleges lenni?
  - Miben különleges? - ismételte a Kicsi Lélek. Nem értem.
  - Rendben. - kezdte el a magyarázatot Isten. - Fénynek és különlegesnek lenni sokféle részből áll. Különlegesen kedvesnek, gyengédnek lenni. Különleges alkotó képességgel rendelkezni. Vagy különlegesen türelmesnek lenni. El tudsz képzelni még bármilyen más módot is, hogy különleges légy?
  A Kicsi Lélek csendben leült egy pillanatra. El tudok képzelni sokféle módot, hogyan lehetek különleges! - kiáltott fel. Különleges dolog segítőkésznek vagy jószívűnek lenni. Különleges barátságosnak, és különleges előzékenynek lenni másokkal!
  - Igen! - értett egyet Isten, És bármelyik pillanatban, bármi vagy bármilyen különleges dolog a tiéd lehet, amit csak kívánsz. Ezt jelenti Fénynek lenni.
  - Tudom, mit szeretnék! Tudom, mit szeretnék! - jelentette be a Kicsi Lélek nagyon izgatottan. A különlegesnek az a része szeretnék lenni, amit megbocsátásnak hívnak. Ugye, különleges a megbocsátás?
  - Ó, igen. - biztosította őt Isten - Ez nagyon különleges.
  
  - Rendben, mondta a Kicsi Lélek. Ez az, amit óhajtok.
  Megbocsátó szeretnék lenni. Szeretném megtapasztalni.
  
  - Jó! - mondta Isten, de van még itt egy dolog, amit tudnod kell.
  
  A Kicsi Lélek egy kicsit türelmetlen lett. Úgy tűnt még mindig van némi komplikáció.
  - Mi az? - sóhajtotta.
  
  - Nincs senki, akinek megbocsájthatnál.
  - Senki? A Kicsi Lélek nehezen tudta elhinni, amit az imént hallott.
  - Senki! - válaszolta Isten. Minden, amit teremtettem, tökéletes. Nincs egyetlen lélek sem az egész teremtésben, aki kevésbé tökéletes, mint te. Nézz csak körül"