A boldogság pillérei
Születésének pillanatától fogva a pszichológia különös
módon csak a betegségekre és a rendellenességekre koncentrált, a depresszió és
a boldogtalanság okait kereste. Csak az utóbbi 30-40 évben kezdek a szakemberek
foglalkozni a boldogsággal, eme irányzat úttörőjének rendszerint Martin
Seligmant tartják.
Ebben a három-négy évtizedben túlzás nélkül több ezer
tanulmány foglalkozott azzal, mitől leszünk boldogok mi emberek. A kutatók
százezreken végeztek különböző vizsgálatokat a bolygó minden tájékán,
ellenőrizték, majd újra és újra ellenőrizték az eredményeket.
A kutatók ma már tisztában vannak vele, mitől leszünk
boldogok. A sok kutatás után ma már csak elvétve van vita ezen a területen.
Lássuk tehát, mi az amire rájöttek.
A boldogságnak három összetevője van.
A legelső a genetika. A genetikánk fölött (egyelőre)
nincs befolyásunk. Az egyik legjelentősebb kutatás a témában a minnesotai
ikerkutatás, melyet David Lykken, a Minnesota Egyetem kutatója folytatott le
1979-től kezdve húsz éven át. Olyan egypetéjű ikerpárokat vizsgált, akiket
különböző okok miatt elválasztottak egymástól, és különböző szülők nevelték fel
őket. A kutatás – a többi hasonló kutatással összhangban – megállapította, hogy
dacára az eltérő körülményeknek, az ikrek boldogságszintje jelentős mértékben
megegyezett.
Az öröklött génjeink tehát kijelölik azt a
hangulattartományt, amiben életünk jelentős részét aztán eltöltjük. Ez nem azt
jelenti, hogy van, aki krónikusan boldogtalannak születik, és van aki
krónikusan boldognak. Hanem azt, hogy mekkora kapacitásunk van boldognak lenni,
és mekkora kapacitásunk van a boldogtalanságra. A boldogságra való született
kapacitást azonban nekünk kell kihasználni, és ha kihasználatlanul hagyjuk,
akkor az a mi felelősségünk, nem a szüleink hibája.
A férfiak és nők közül a nők genetikailag boldogabbak
tudnak lenni, ha a többi lényeges életterület hasonló. Tehát az egyedülálló nők
jellemzően boldogabbak, mint az egyedülálló férfiak, a házas nők jellemzően
boldogabbak, mint a házas férfiak, és így tovább.
A második boldogságfaktor az életünk jelentős
eseményei. A legtöbb ember azt gondolja, hogy az életünk nagy eseményei azok,
amiktől leginkább boldogok leszünk. Nyeremény a lottón. Felvételizni egy jó
egyetemre. Összeházasodni egy vonzó emberrel. Megkapni egy jó állást.
Fizetésemelést kapni.
Ez egy bizonyos mértékig igaz is. Egy jelentős
életesemény alaposan fel tudja forgatni az életünket akár hónapokra is. A
fentiek alapján tehát logikusnak tűnhet az élet nagy eseményeibe fektetnünk az
energiánkat, de ez tévedés.
Ugyanis ezek hatása ritkán tartós, bizonyos idő
elteltével a kedélyállapotunk szükségszerűen visszatér abba a tartományba, amit
a génjeink meghatároztak. A fizetés megduplázásának hatása hat hónap alatt
elmúlik. Álmaink házába ha beköltözünk, fél év múlva már nem vagyunk tőle
boldogabbak, mint előtte. A lottónyertesek egy évvel a nyeremény kézhezvétele
után átlagosan egy picivel még boldogtalanabbak is, mint a nyeremény előtt.
Boldogtalanabbak? Igen. Ugyanis a boldogságnak számos
apró forrása van egy átlagos ember esetében. Beszélgetés a barátokkal. Nézni a
naplementét. Hobbiból gyűjteni valamit. Enni egy szelet süteményt.
Visszaváltott üvegek árából venni egy apró ajándékot valakinek. Ezek az
apróságok mind eltűnnek a lottónyereménnyel, a baráti kapcsolatok egy jelentős
részét tönkreteszi a nyeremény, így ezekben a dolgokban a nyertesek már többé
nem lelnek örömet.
A nagy életesemények jelentős hatással vannak ránk, de
ez a hatás nem tartós. Erőfeszítéseinket tehát érdemes más irányba fordítani –
már persze feltéve, hogy tartós boldogságra vágyunk.
A harmadik dolog, ami a boldogságunkra hatással van az
a kialakított életstílusunk. Ez 100 százalékos mértékben a befolyásunk alá
tartozik, mindenki számára elérhető, és lehetővé teszi, hogy annyira boldogok
lehessünk, amennyire csak tudunk.
Mi tartozik ide? Legfőképpen négy terület: a
spiritualitás, a család, a baráti kapcsolatok, és a munka. Két dolog azonban
nem szerepel a listán, amihez érdemes egy rövid magyarázatot fűzni: az egészség
és a pénz. Minden kutatás azt mutatja, hogy beteg emberek is lehetnek boldogok.
Ettől függetlenül természetesen érdemes egészségesnek lenni. A pénz pedig
úgyszintén nem boldogít csak egyetlen esetben: a létminimum szintjén. Ha az
ember mindennapjai élethalálharcban telnek, nem tudja kifizetni a számláit,
akkor nem tud boldog lenni. Azonban ha az életszínvonala már átlagos, akkor a
több pénz nem teszi őt boldoggá – sőt, néha épp boldogtalanná teszi, lásd a
lottónyerteseket.
A spiritualitás, a hit mindenkinek a magánügye.
Ugyanakkor ha lehet hinni a területet alaposan kutató tudósoknak, mint Dr. Rick
Strassman, vagy Dr. Joseph Callaway, a hívő emberek jobb kedvűek, erősebb az
immunrendszerük, és kitartóbbak az élet viszontagságaival szemben.
A családi és baráti kapcsolatokról itt most nem is
írok bővebben, hiszen nyilvánvaló, hogy a meghitt légkör milyen összefüggést
mutat a boldog élettel. Azonban egyetlen dolgot érdemesnek tartok itt
megemlíteni: azoknak a gyerekeknek, akiknek a családja szeretetteljes még a
csontszerkezete is erősebb, mint azoknak a gyerekeknek, akiknek a családjában
sok volt a konfliktus. Azaz a szeretetteljes légkör képes direkt módon hatni az
egészségünkre.
A munka pedig, ami életünk jelentős részét elviszi
úgyszintén meghatározó. És itt a legfontosabb, hogy a munkánk értéket teremtsen
mások számára, és rendszeres kihívást valamint kielégülést nyújtson, azaz
másképp szólva: kiérdemeljük a sikert. A kiérdemelt siker ugyanis az önbizalom
alapja. Ha nem teremtünk értéket másoknak, akkor nincs elismerés. Ha nincs
kihívás, akkor nincs érdem. Ha nincs kielégülés, akkor nincs siker. A munkában
kiérdemelt siker tehát az egyik legfontosabb összetevője a boldogságnak.
A kutatók ma már tisztában vannak vele, mitől leszünk
boldogok, de ez nem segít az embereknek. Az embereknek egy egyre növekvő számú
halmaza is tisztában van azzal, mi teszi őt boldoggá, és ez a tudás nem segít
rajtuk.
Miért?
Mert az ember nem a tudástól lesz boldog, hanem attól,
ha megteszi azt, amit a boldogsághoz meg kell tennie.
És itt van két akadály.
Az egyik, hogy a csinálás általában fárasztó. A másik
pedig, hogy senki nem tudja megcsinálni helyetted.
Egy ilyen cikkben, egy könyvben bárki el tudja
olvasni, mi kell a boldogságához. De megtennie a boldogsághoz vezető utat
mindenkinek magának kell.
Innen a távolból én csupán annyit tudok tenni, hogy
írok.
Ha te azok közé tartozol, akik tenni is akarnak, akkor
vágj bele. Vágj bele most!
A fenti írás a http://szemleletfejlesztes.hu/ tulajdona.
Köszönet érte!