A boldogság pillérei

A boldogság pillérei

Születésének pillanatától fogva a pszichológia különös módon csak a betegségekre és a rendellenességekre koncentrált, a depresszió és a boldogtalanság okait kereste. Csak az utóbbi 30-40 évben kezdek a szakemberek foglalkozni a boldogsággal, eme irányzat úttörőjének rendszerint Martin Seligmant tartják.

Ebben a három-négy évtizedben túlzás nélkül több ezer tanulmány foglalkozott azzal, mitől leszünk boldogok mi emberek. A kutatók százezreken végeztek különböző vizsgálatokat a bolygó minden tájékán, ellenőrizték, majd újra és újra ellenőrizték az eredményeket.

A kutatók ma már tisztában vannak vele, mitől leszünk boldogok. A sok kutatás után ma már csak elvétve van vita ezen a területen. Lássuk tehát, mi az amire rájöttek.

A boldogságnak három összetevője van.

A legelső a genetika. A genetikánk fölött (egyelőre) nincs befolyásunk. Az egyik legjelentősebb kutatás a témában a minnesotai ikerkutatás, melyet David Lykken, a Minnesota Egyetem kutatója folytatott le 1979-től kezdve húsz éven át. Olyan egypetéjű ikerpárokat vizsgált, akiket különböző okok miatt elválasztottak egymástól, és különböző szülők nevelték fel őket. A kutatás – a többi hasonló kutatással összhangban – megállapította, hogy dacára az eltérő körülményeknek, az ikrek boldogságszintje jelentős mértékben megegyezett.

Az öröklött génjeink tehát kijelölik azt a hangulattartományt, amiben életünk jelentős részét aztán eltöltjük. Ez nem azt jelenti, hogy van, aki krónikusan boldogtalannak születik, és van aki krónikusan boldognak. Hanem azt, hogy mekkora kapacitásunk van boldognak lenni, és mekkora kapacitásunk van a boldogtalanságra. A boldogságra való született kapacitást azonban nekünk kell kihasználni, és ha kihasználatlanul hagyjuk, akkor az a mi felelősségünk, nem a szüleink hibája.

A férfiak és nők közül a nők genetikailag boldogabbak tudnak lenni, ha a többi lényeges életterület hasonló. Tehát az egyedülálló nők jellemzően boldogabbak, mint az egyedülálló férfiak, a házas nők jellemzően boldogabbak, mint a házas férfiak, és így tovább.

A második boldogságfaktor az életünk jelentős eseményei. A legtöbb ember azt gondolja, hogy az életünk nagy eseményei azok, amiktől leginkább boldogok leszünk. Nyeremény a lottón. Felvételizni egy jó egyetemre. Összeházasodni egy vonzó emberrel. Megkapni egy jó állást. Fizetésemelést kapni.

Ez egy bizonyos mértékig igaz is. Egy jelentős életesemény alaposan fel tudja forgatni az életünket akár hónapokra is. A fentiek alapján tehát logikusnak tűnhet az élet nagy eseményeibe fektetnünk az energiánkat, de ez tévedés.

Ugyanis ezek hatása ritkán tartós, bizonyos idő elteltével a kedélyállapotunk szükségszerűen visszatér abba a tartományba, amit a génjeink meghatároztak. A fizetés megduplázásának hatása hat hónap alatt elmúlik. Álmaink házába ha beköltözünk, fél év múlva már nem vagyunk tőle boldogabbak, mint előtte. A lottónyertesek egy évvel a nyeremény kézhezvétele után átlagosan egy picivel még boldogtalanabbak is, mint a nyeremény előtt.

Boldogtalanabbak? Igen. Ugyanis a boldogságnak számos apró forrása van egy átlagos ember esetében. Beszélgetés a barátokkal. Nézni a naplementét. Hobbiból gyűjteni valamit. Enni egy szelet süteményt. Visszaváltott üvegek árából venni egy apró ajándékot valakinek. Ezek az apróságok mind eltűnnek a lottónyereménnyel, a baráti kapcsolatok egy jelentős részét tönkreteszi a nyeremény, így ezekben a dolgokban a nyertesek már többé nem lelnek örömet.

A nagy életesemények jelentős hatással vannak ránk, de ez a hatás nem tartós. Erőfeszítéseinket tehát érdemes más irányba fordítani – már persze feltéve, hogy tartós boldogságra vágyunk.

A harmadik dolog, ami a boldogságunkra hatással van az a kialakított életstílusunk. Ez 100 százalékos mértékben a befolyásunk alá tartozik, mindenki számára elérhető, és lehetővé teszi, hogy annyira boldogok lehessünk, amennyire csak tudunk.

Mi tartozik ide? Legfőképpen négy terület: a spiritualitás, a család, a baráti kapcsolatok, és a munka. Két dolog azonban nem szerepel a listán, amihez érdemes egy rövid magyarázatot fűzni: az egészség és a pénz. Minden kutatás azt mutatja, hogy beteg emberek is lehetnek boldogok. Ettől függetlenül természetesen érdemes egészségesnek lenni. A pénz pedig úgyszintén nem boldogít csak egyetlen esetben: a létminimum szintjén. Ha az ember mindennapjai élethalálharcban telnek, nem tudja kifizetni a számláit, akkor nem tud boldog lenni. Azonban ha az életszínvonala már átlagos, akkor a több pénz nem teszi őt boldoggá – sőt, néha épp boldogtalanná teszi, lásd a lottónyerteseket.

A spiritualitás, a hit mindenkinek a magánügye. Ugyanakkor ha lehet hinni a területet alaposan kutató tudósoknak, mint Dr. Rick Strassman, vagy Dr. Joseph Callaway, a hívő emberek jobb kedvűek, erősebb az immunrendszerük, és kitartóbbak az élet viszontagságaival szemben.

A családi és baráti kapcsolatokról itt most nem is írok bővebben, hiszen nyilvánvaló, hogy a meghitt légkör milyen összefüggést mutat a boldog élettel. Azonban egyetlen dolgot érdemesnek tartok itt megemlíteni: azoknak a gyerekeknek, akiknek a családja szeretetteljes még a csontszerkezete is erősebb, mint azoknak a gyerekeknek, akiknek a családjában sok volt a konfliktus. Azaz a szeretetteljes légkör képes direkt módon hatni az egészségünkre.

A munka pedig, ami életünk jelentős részét elviszi úgyszintén meghatározó. És itt a legfontosabb, hogy a munkánk értéket teremtsen mások számára, és rendszeres kihívást valamint kielégülést nyújtson, azaz másképp szólva: kiérdemeljük a sikert. A kiérdemelt siker ugyanis az önbizalom alapja. Ha nem teremtünk értéket másoknak, akkor nincs elismerés. Ha nincs kihívás, akkor nincs érdem. Ha nincs kielégülés, akkor nincs siker. A munkában kiérdemelt siker tehát az egyik legfontosabb összetevője a boldogságnak.

A kutatók ma már tisztában vannak vele, mitől leszünk boldogok, de ez nem segít az embereknek. Az embereknek egy egyre növekvő számú halmaza is tisztában van azzal, mi teszi őt boldoggá, és ez a tudás nem segít rajtuk.

Miért?

Mert az ember nem a tudástól lesz boldog, hanem attól, ha megteszi azt, amit a boldogsághoz meg kell tennie.

És itt van két akadály.

Az egyik, hogy a csinálás általában fárasztó. A másik pedig, hogy senki nem tudja megcsinálni helyetted.

Egy ilyen cikkben, egy könyvben bárki el tudja olvasni, mi kell a boldogságához. De megtennie a boldogsághoz vezető utat mindenkinek magának kell.

Innen a távolból én csupán annyit tudok tenni, hogy írok.

Ha te azok közé tartozol, akik tenni is akarnak, akkor vágj bele. Vágj bele most!

A fenti írás a http://szemleletfejlesztes.hu/ tulajdona.

Köszönet érte!